HTML

As I Said: Always

"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."

Tartalom

Ez a hét is gyorsan elrepült. Ami mondjuk nem baj, már pont a hátam közepére nem kívántam, azt hogy anyu nincs itthon. Mert az még csak hagyján, hogy ez a két ember itthon önmagában teljesen életképtelen, de a kutyákért is állandóan nekem kell rohangálni. Az, hogy napi kétszer lesétálok a Rexig meg vissza az már tök alap :) Ami cirka napi 8 km séta :) Mondjuk legalább mozgom :)

Apropó mozgás. Ma amikor elmentem fürödni kicsit megrökönyödtem :) Hiába a heti 3 alkalom edzés a hasam nem nagyon akar változni. Nah nem mintha eddig olyan hű de marha nagy lett volna, de azért valamit formálódhatott volna igazán. Nah majd holnaptól kicsit jobban oda figyelek erre ha lemegyek, majd megkérdezem azt a személyi edző csajt mit javasol. De legalább a kezem meg a mellkasom erősödött. Az is valami :)

Tegnap kivettem egy jó darab májat a frigóból, hogy ma csinálok resztelt májat főtt krumplival mert az finom. Egész nap kint olvadt, este beraktam a hűtőbe. Ma megyek, hogy akkor megcsinálom, kicsomagolom, nézem, nézem, hát basszus ez nem is máj :) Pedig a színe alapján simán azt mondtam rá. Valami eszméletlen mélyvörös hús volt. Első blikkre valami vadhúsra tippeltem, de mivel lövésem se volt róla, gyorsan el kezdtem agyalni most mi a szar legyen. Azt se tudom mi az, ezáltal meg pláne nem, hogy mit főzzek belőle. Nah mindegy gondoltam egyet felszeleteltem, kiklopfoltam, bepaníroztam aztán jónapot. Akármi mi is az, rántott húsnak csak nem lehet rossz. Szépen oda készítettem mindent a tűzhelyre, serpenyőben olajat, mellette a hátsó kerámia lapon egy tányérban a bepanírozott hús. Alá pörköltem az olajnak és addig amíg felmelegszik kiszaladtam kivinni a szemetet. Jövök vissza, a tányér darabokban szanaszét a konyhában, a húsok meg szépen egymáson ahogy raktam őket épp szenesre kozmálnak a kerámia lapon. Gyorsan leszedtem őket, és utána esett le, hogy rossz kerámialapot kapcsoltam be, én agyas :)) Nah mindegy mentettem a menthető az odaégett húsokat kidobtam a többit kisütöttem. Végülis bármilyen hús is volt nem volt rossz csak kicsit rágós volt. "Kicsit":) Évi mikor este jött és evett belőle egyik szeletet oda adta a Dominónak amit kiszedett magának, mondván: "Fél óra múlva indulnom kell" :)) Úgyhogy kisütöttem még egy adag előre panírozott valami vackot még a mélyhűtőből :)) Ma nem remekeltem a konyhában :))

De mondjuk az egész napom ilyen elcseszett volt. Majdnem pofára estem a lépcsőn mikor kutyát sétáltattam, belerúgtam valami vasdarabba ami kiszakította a cipőmet, kezembe maradt egy fogantyú az egyik konyhaszekrényről, felborítottam egy kancsó teát. Ezek után wc-re remegve mentem :)) Még jó, hogy ma edzeni nem mentem azt tuti nem éltem volna túl :) Mindegy, vannak ilyen napok, holnapra elmúlik... remélem :)

"Ezüstpárákban álmodó hegyek
tündéri folyók felé lejtenek,
melyek fölé az ámult, ifjú hold
aranyló arca szomjasan hajolt,
s úgy csókolja a vizeken a fény,
ahogy emlékeimben téged én."

Címkék: Napló

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csaknekedaniko.blog.hu/api/trackback/id/tr975391667

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása