HTML

As I Said: Always

"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."

Tartalom

Délután egyig leírtam már mi történt velem. Azóta sem történt semmi extrém dolog. Leszámítva ilyen apróságokat hogy ma kurvára összevesztem a Renivel.

Azt ugye róla tudni kell, hogy ő már szinte itt lakik nálunk. Saját lakás kulcsa van mittomén. Tehát gyakorlatilag amikor nincs az egyetemen non-stop nálunk van függetlenül attól, hogy a Misi itthon vagy nincs. Ami még nem is lenne probléma, mert engem kibaszottul nem tud érdekelni, hogy a szomszéd szobában mit csinál egész nap bezárkózva. Ami ma kiverte nálam a biztosítékot az a takarítási módszereik. Az náluk abból áll, hogy egy hétig gyűjtögetik bent a szobában a kávés bögréket, tányérokat, poharakat minden szart, majd amikor nem férnek tőle akkor egyszerűen fogják kiviszik a konyhába, lebasszák a konyha pultra és jónapot. Majd valaki elmosogatja, elpakolja és csókolom. Hónapok óta ezt csinálják, soha nem szóltam nekik semmit, mindennap mentem a konyhába és rendbe raktam mindent. De ma nem jó kedvvel ébredtem, amúgy is nyűgös voltam. Reggel rendbe vágtam az egész konyhát, két óra múlva megyek ki, halomba áll a szennyes edény a konyha pulton. Kis öcsémék megint takarítottak és kihoztak mindent a szobából. Kurva ideges lettem de nem szóltam semmit. Jövök haza állásinterjúból ezek itt kurva jól elvannak az előszobában, darts-oztak. Olyat játszottak hogy az első dob 3 nyíllal, a következőnek annál nagyobbat kell dobnia. Ha ez sikerül a másik jön megint akinek ugyan ez a feladata. Egy kör addig tart amíg valaki nem dobja meg a másik pontszámát. Misi dobott valami 78-at három nyílból. Mondom a Reninek hát ez neked nem fog menni, ez túl sok. Erre a kis ribanc totál ki kel magából és elkezd engem le hülye faszozni, meg szemétládázni, totál megsértődik, hogy ő így nem játszik és látványosan bevonult Misi szobájába.

Ami nem is lett volna nagy probléma. Mert pont leszarom az öcsém barátnőjének a lelkivilágát. De ha figyelembe veszem azokat a dolgokat ahogy viszonyultam én hozzá amióta itt van ez kiverte a biztosítékot. Vegyük az alap dolgokat. Hiába lakik itt, nálunk ő még vendég. Tehát nem kell megmozdulnia semmiért. Kaja a hűtőben akkor szolgálja ki magát amikor akarja, jól lakik a szennyes edényeket ugyanúgy lebassza a konyhában ahogy Misikétől tanulta. És nő létére neki ez teljesen természetes, hogy én vagy anyu pucoljuk el utánuk a mocskot. A sok sok év alatt amíg itt volt egyszer nem volt képes elmosogatni, kivinni a szemetet ilyenek. Ha látja hogy a konyhában a szemetes csurig van inkább ráönti a tetejére a hamutartót én meg söprögessek utána. Szóval régóta a bögyömben van de eddig úgy voltam vele elviselem mert mégis az öcsém barátnője. Reggelente mikor megyek le vásárolni és feljövök nem egyszer eljátszotta hogy hát neki is kellett volna cigi. Nem vagyok rest bazzeg lemegyek neki külön cigiért. Mi nap jön be hozzám, hogy a Misi elvitte a bérletét adjam neki oda a sajátom. Mondom nekem nincs bérletem de van egy köteg jegyem vidd el és jussál be normálisan az egyetemre vizsgázni. Másnap meg le hülye faszoz mert mertem azt mondani hogy 78-nál nem dob többet. Szal nagyon ki vagyok tőle. De úgy döntöttem ennyi és nincs tovább, nem fogom tolerálni ezt a hozzáállást. Amikor csak lehet hangot fogok adni annak, hogy ez nekem nem tetszik. Aztán bekaphatják!

Ma este Alex megint lejött 10 óra után mert beszélgetni akart. Most hogy megtapasztalta milyen a független élet nehezen szokik vissza anyuci szoknyája alá. Menekül ahol lehet. Többnyire most engem nézett ki lehetséges célként, mert ezt még az anyja tolerálja, és neki is jó mert sincs otthon. Az hogy engem nem érdekel a szerelmi élete napi több órán keresztül az senkit nem érdekel :)) Tehát jó barátként mindig meghallgatom, úgy csinálok mint akit érdekel és adok tanácsot is. Aztán vagy megfogadja vagy nem, az már nem tud izgatni.

Lassan lefekszem mert elég volt mára az idegből.

Jól esik, hogy egyre többet írsz facebook-on és itt is reagálsz a bejegyzéseimre. Rengeteget gondolok rád, szinte nem telik el úgy perc vagy óra hogy ne jutnál eszembe. Borzalmasan hiányzol, alig várom hogy újra megpillantsam a szemed és érezzem a puha bőröd, illatod megrészegítse az elmém.

"Ezüstpárákban álmodó hegyek
tündéri folyók felé lejtenek,
melyek fölé az ámult, ifjú hold
aranyló arca szomjasan hajolt,
s úgy csókolja a vizeken a fény,
ahogy emlékeimben téged én."

Címkék: Napló

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csaknekedaniko.blog.hu/api/trackback/id/tr615368185

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása